Hihetjük őt  a magyar nyelv alázatos virtuózának, a harsány és mártír Petőfi szelíd és kooperatív barát-özvegyének, a negyvennyolcas láng introvertált őrzőjének, a színpad vagy regény helyett balladákban „epikuskodó” költőnek, vagy az Akadémia következésképp száraz tudósának is.