A trubadúr nélkül régen sem, ma sem lehet meg tartósan egyetlen operaház se. Dacol a tartós hiedelemmel, hogy a története zagyva és érthetetlen, mi több: sértetlenül átvészeli még a kortárs rendezői operaszínház merészkedéseit is. Tegnap este a londoni Covent Gardenben is váltig hozta a maga vérlázítóan népszerű és agyonüthetetlenül romantikus formáját, pedig David Bösch rendező és alkotótársai sok mindent megkíséreltek, hogy elfeledtessék a közönséggel (Londonban meg a mozis közvetítés révén a pesti Vigadóban is) a 19. századot. Hoztak be a színpadra tankot, lakó- és gyerekkocsit, s persze volt az egészben egy csepp erőszakosság is, de igazából rendben és tehetségesen elműködött az előadás.